Van aki kiérdemli.

"A szeretet és a gyűlölet rokon érzések. Sokkal könnyebb meggyűlölni egy olyan embert aki fontos volt számodra, mint egy olyan embert, akivel nem volt semmi dolgod."

Irigyek.

"...ő meg kötődött a bandájához, pedig a Társai egyre inkább ellene fordultak, mert úgy látták, túlságosan hasonlít ránk."

Invaluable.

"A barát egy mosoly, mely bátorít, ha félsz; 
A barát a taps, mely ujjong, ha célba érsz. 
A barát egy kéz, mely felhúz, ha elestél; 
A barát az álom, mit éberen kerestél. 
A barát egy könnycsepp, mely érted hull, ha baj van; 
A barát gyémántpáncél, óv téged a harcban. 
A barát egy nevetés, mely felharsan, ha meglát; 
A barát egy rózsakert, mely Neked nyitja bokrát. 
A barát egy csillag, mit az éj varázsol;
A barát egy dallam, mit meghallasz bárhol.
A barát a láng, mely kitáncol a tűzből;
A barát az emlék, mit szívedben őrzöl.
A barát is csak ember, s néha tán hibázik,
De szeret, s ha nincs veled, érzed, hiányzik."

..Más színben látod.

"Időnként megesik, hogy történik valami az emberrel, ami véglegesen megváltoztatja
a véleményét, összezúzza a korábban egy bizonyos személy köré felépített ideálját,
és arra kényszeríti, hogy még esendőbbnek, még emberibbnek lásson másokat, mint amilyenek valójában."

Egyéniségem.. - részlet

"Ha valamit akartam, mindig leráztak valamivel. A legtöbbször azzal, hogy: "Most nem érek rá."
Pedig nem akarok rivaldafénybe kerülni, csupán annyit hogy néha-néha szánjanak rám egy percet vagy érdeklődjenek. De nekik még ez is sok volt. Teljesen természetesnek veszik a dolgokat, mintha minden az én dolgom lett volna.
Ha beteg voltam nem szóltam senkinek, próbáltam magamat gyógyítani, ők csak akkor jöttek rá, amikor az ájulás szélére kerültem.
Ha volt valami új hírem a suliból, jött a szokásos: "Nincs most rád időm."
Időről-időre szomorúbb  és magányosabb lettem. Elfogytak, akik szeretnek.
Mindent magamnak kellett megoldanom. Munkát is magamnak szereztem. És soha semmiféle bíztatást nem kaptam.Semmi "Ügyes vagy, büszke vagyok rád!", semmi "Gratulálok!"
Egy árva kukkot nem kaptam.
Már gyerekkorom óta tudtam, hogy nem bízhatok az emberekben.Mindig hátat fordítanak. Nem kivétel ez alól ők sem.
De összeszedtem magam, bevontam magam egy erős páncélba, hogy ne lássák az emberek, ki is vagyok valójában. Nem kellett, hogy megismerjenek!
Míg kialakítottam magamnak egy stílust. A sajátomat.
Megtanultam a magam útját járni, ami sokszor életveszély volt. Őrjöngő tinédzser voltam, szerettem a metál zenét és senki nem szólhatott bele abba, amit csinálok!"
/részlet/

Nincs is annál jobb érzés..

"Nincs is annál jobb érzés, hogy az ember tudja: valamilyen hatást gyakorolt mások életére. Még akkor is így van, ha ennek a hatásnak a következtében az illetőt élete végéig rémálmok gyötrik majd, és vagyonokat hagy a pszichiáternél, hogy megszabaduljon a kínzó emlékektől." /MM/

Alone.Again.

Tudom, hogy elmész.
Tudom, hogy menned kell.
Ezt már nem tudjuk helyrehozni, túl messze sodródtunk a magunk útján.
Nem mehetek veled, akkor nem lennék az, aki vagyok. Másnak pedig nem álcázom magam.
Az álca hódított el és ejtett rabul. Az Álca megbízhatatlan.Ebbe a játékba pedig nem megyek bele. Csak nehéz lesz nélküled,tudod? Nem mondhatom el, hogy igazából mit érzek,akkor nagyon önzőnek tűnnék.
Nem hagyhatom, hogy eluralkodjon felettem.
De hidd el, hogy csak féltelek.
Nem mondhatom el, mert az fájna. De nem tudom hogy kinek jobban. Inkább mosollyal az arcomon eltűröm, de azt már nem láthatod hogy belül darabokra omlik minden. Vérzem. Ez a seb sosem fog teljesen begyógyulni. Ott marad örökre. Akárhányszor rá gondolsz vagy találkoztok, akárcsak egy köszönés erejéig, az a seb annyiszor fog újra és újra vérzeni. Most már csak magamat kell védenem.
Egy idő után talán visszarázkódom az utamra.
És Egyedül maradok.Újra.

Szeretném.

Néhány lány szeretné, hogy a bálványuk feleségül vegye őket,

én csak azt akarom, hogy felébredjenek.